Ambrózfalva

Ambrózfalva község Pitvarostól három kilométerre Csongrád megye keleti részén található, tagja a makói kistérségnek.

Területe 1122 ha, a település lélekszáma 538 fő.

A falut 1843-ban alapították a környékből elsősorban a mai Békés megyei területéről betelepült szlovák anyanyelvű családok. A község mai nevét báró Ambrózy Lajos temesi kincstári igazgató és evangélikus egyházkerületi inspektorról kapta, aki 1844-ben a 103 dohánytermesztő család 2400 hold földre történő betelepítését szorgalmazta a királyi kincstári kamaránál Ambrózfalva akkori területén. A megélhetés fő forássa a mezőgazdaság, a művelési ágak meghatározó része szántóterület. A főbb termesztett növények a gabonafélék, vöröshagyma. Állattenyésztését a sertéstenyésztés és a csirketenyésztés jellemzi.

A település belterületének nagysága: 89,4 ha.

A lakóépületek nagyrésze avult és sok az eladó üres lakóház.

 Ambrózfalva külterületének nagysága 1,033 ha, melyen lakosság nem él. A községtől északra egy nagyobb majorközpont található közvetlenül a lakóterület mellett. Jelenleg a Pitvarosi Négy Határ Termelőszövetkezet üzemelteti, takarmány és mezőgazdasági gépek tárolására használják. Valamikor itt 15 ezer férőhelyes baromfinevelő üzemelt, és 250 férőhelyes hízómarha tartás folyt. A külterület nyugati felébe nyúlik be az országos védettségű Pitvarosi Tájvédelmi körzet területe, mely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében van.

 

1949-ben újfajta gazdasági forma bontakozott ki, a termelőszövetkezet. Szeptember 13-án létrejött Ambrózfalván az első közös gazdaság, amely a Dimitrov nevet vette fel. De emellett kialakult még három másik TSZ is, melyek jóval kisebb taglétszámmal és művelhető földdel rendelkeztek. Nagyobb méretű változás 1959-ben következett be, amikor a négy termelőszövetkezeti csoport (Dimitrov, Béke, Petőfi, Dózsa) egyesült és megalakult a Dimitrov Termelőszövetkezet. Az ambrózfalvi Dimitrov tsz 1961 után hatszor nyert helyezést az országos versenyben, annak ellenére, hogy a nyeréshez évről-évre nagyobb eredmények kellettek. 1975 ben három település (köztük Ambrózfalva, Csanádalberti) csatlakozott a pitvarosi központi tsz- hez. Jelenleg is ez a helyzet.

A település gazdasági szerkezeti struktúrája a kilenvenes években- hasonlóan az országoséhoz- a magántulajdon térhódításának következtében átalakult. Gazdasági ipari tevékenységet folytató szervezet nincs a településen, egyéni vállalkozói tevékenységet 8-10 vállalkozó folytat. Hasonlóan más településekhez, itt is a település szempontjából lényeges ellátásra korlátozódik a vállalkozói tevékenység. Az infrastruktúra kiépítése átlagos a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 300, gázvezeték ki van építve, a villamosítás teljeskörű, a belső úthálózat szilárd burkolatú. Jelenlegi állapotuk elégséges. A közcsatorna hálózat hiányzik, a telefonellátottság hálózati alapja 1997-ben teljes körűen kiépült.

A település intézményei: iskola, óvoda, Idősek klubja, teleház, könyvtár.

Az oktatási, közművelődési intézmények, valamint a falugondnoki szolgálat működtetése szintén a Csanádalbertivel közösen fenntartott Óvodai, Közművelődési és Szociális Ellátó Intézmény (röviden:OKSZ) keretében működik.

Az iskolában alsótagozatos 1-4 osztály működik, mely 2007. szeptember 1-je óta Pitvaros községgel társulva látja el a kötelező helyi közoktatási feladatokat. A felső tagozatos oktatás a pitvarosi, és a tótkomlósi iskolában folyik.

A társult intézmények továbbra is helyben működnek nem csorbítva a helyi ellátás színvonalát.

2008. március 1-jétől a községi könyvtár a Makói Többcélú Társulás keretén belül mint mozgókönyvtári szolgáltatás látja el a közművelődési alapfeladatokat.

Ezeket a  mikrotérségi társulásulásokat a Makói Többcélú Társulás fogja össze.

Ambrózfalva község erősen forráhiányos ezért a Kistérségi társulásokhoz történő csatlakozással és más egyéb erőforrások (pályázatok) bevonásával igyekszik fennmaradni, az eddigi színvonalat megtartani.

A településen Szlovák Kisebbségi Önkormányzat is működik, mely évente színvonalas rendezvény szervezésével igyekszik a szlovák nemzetiségi kultúrát fenntartani, a magyar és a szlovák együttélést, kapcsolattartást elmélyíteni. A település e rendezvényein a környékbeli Szlovák önkormányzatok is képviseltetik magukat.

A gazdasági és társadalmi változások következtében a foglalkoztatási helyzet a megyei átlaghoz képest magasabb a munkanélküliségi ráta 26-28 %-os, melynek oka a kedvezőtlen földrajzi helyzet, a lakosság elöregedése, a népesség fogyása. A fiatalok megtartása szinte lehetetlen. A létfenntartás egyre nehezebb, a családok zöme szociális ellátásra szorul, nincs munkahely. A környékbeli városok sem képesek a foglalkoztatási gondokon enyhíteni. Így a fiatalok tanulmányaik folytán már korán elkerülnek otthonról és szakképesítésük megszerzése után sem térnek vissza.

Turisztikai és idegenforgalmi szempontból megemlíthető a község  romantikus stílusú evangélikus temploma amely 1863-ban épült, valamint a településen található Csongrád megye legelső téglából épített víztornya ( 1953.).

A községi közterületek, parkok, járdák, ingatlanok állagmegóvása a nehézségek ellenére is folyamatosan biztosított. Szakaszosan ugyan, de megfelelő prioritással a mindenkori képviselők lokálpatriotizmusának köszönhetően jó gazda gondosságát tükrözik.

A nemzeti ünnepek megemlékezésének fényét emeli a helyi iskolások, óvodások szereplése.

A mára már hagyománnyá vált évente megrendezendő május 1-jei pörköltfőző verseny a lakosság közösségi összefogását ösztönzi. Igazi felhőtlen, kultúrált szórakozás mely egyben verseny is.

A településen négy hatékonyan működő társadalmi szervezet igyekszik a lakosság érdekeit képviselni. Így a nyugdíjasokat összefogó Nyugdíjas Klub, a sportolókat egyesítő Sportkör, az Ambrózfalváért Közalapítvány, valamint a tavaly megalakuló Polgárőrség mely utóbbi kettő korosztálytól, nemtől, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül valamennyiünk szolgálatában állnak. E társadalmi szervezetek és az Önkormányzat között szoros együttműködési kapcsolat áll fenn. Hasonló a helyzet az egyéni vállalkozások esetében is. A vállalkozók, a non-profit szervezetek továbbá a Képviselőtestület közötti jó kapcsolat az egész falu javát szolgálja.

Az egyre súlyosbodó anyagi helyzet végett a község életében nem várható nagyobb horderejű változás. Csak kis volumenű több évre áthúzódó fejlesztések, felújítások vannak tervbe véve.